Következő programjaink
Csatlakozz

A Szeged Pride-ról

Töltsd ki kérdőívünket!

Jogi segítség

Ebben a menüpontban jogi segítséget találhatsz a legkülönfélébb élethelyzetekre vonatkozóan. Ha nem találtad meg, amit kerestél, vagy további kérdésed van, akkor keress meg minket bátran elérhetőségeinken!

ⓘ A menüpont az Ismerd meg a jogaid! című információs füzet alapján készült a kiadó engedélyével.

Válassz témát:

Szexuális kapcsolat

• Beleegyezési korhatár
• Pornográf felvételek
• Szexuális erőszak
• Szex nyilvános helyen

Előbújás

• A család
• Adatvédelem
• Becsületsértés

Partnerkapcsolat

• Házasság
• Bejegyzett élettársi kapcsolat
• Az élettársi kapcsolat
• Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása
• Házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön
• A családjogi intézmények összehasonlítása

Párkapcsolati konfliktusok

• Válás
• Párkapcsolati erőszak

Gyermekvállalás

• Korábbi kapcsolatból származó gyermek
• Mesterséges megtermékenyítés
• Béranyaság
• Örökbefogadás
• A mostoha- és nevelt gyermek

Bevándorlás, menedékjog

• Bevándorlás
• Bejegyzett élettársi kapcsolat külföldi személlyel
• Menedékjog

Hátrányos megkülönböztetés, zaklatás

• Mi a hátrányos megkülönböztetés?
• Kiket véd a törvény?
• Kinek kell betartania a törvényt?
• Mit tehetünk az egyenlő bánásmód megsértése esetén?

Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd

• Erőszakos támadások
• Gyűlöletbeszéd

Nemváltás (tranzíció)

• A nem jogi elismerése
• A nemváltás jogkövetkezményei
• Nemi megerősítő orvosi beavatkozások

Interszex személyek

• A nem hivatalos nyilvántartása
• Orvosi beavatkozások

HIV/AIDS

• Bizalmasság, adatvédelem
• Szűrővizsgálatok, egészségügyi ellátás
• Mások megfertőzése
• Hátrányos megkülönböztetés

Szexuális kapcsolat

Beleegyezési korhatár

A magyar törvények 1962 óta nem büntetik az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot. Egy 2002-es alkotmánybírósági döntés óta a Btk. azonos beleegyezési korhatárt ír elő az azonos és különneműek közti szexuális kapcsolatra. Aki 12 év alatti személlyel létesít szexuális kapcsolatot, szexuális erőszakot (Btk. 197. §) követ el. Az a 18. életévét betöltött személy, aki 14 év alatti személlyel létesít szexuális kapcsolatot, szexuális visszaélést (Btk. 198. §) követ el. Az új Btk. (2013 óta) már nem bünteti azt a szexuális kapcsolatot, amely egy 14 és 18 év közötti és egy 12 és 14 közötti személy között jön létre. A cselekmény megítélésében nincs jelentősége annak, hogy ki kezdeményezte a szexuális kapcsolatot.

Pornográf felvételek

Szemben a 14 évnél meghúzott beleegyezési korhatárral, a Btk. gyermekpornográfiaként (Btk. 204. §) bünteti a 18. életévét be nem töltött személyről pornográf felvétel készítését, átadását, hozzáférhetővé tételét, megszerzését vagy tartását. Ha tehát valaki 18 év alatti párjáról meztelen képet készít, vagy más (pl. maga az érintett) által készített képet telefonján, számítógépén megkap, tárol vagy továbbít, bűncselekményt követ el.

Szexuális erőszak

A korábbi Btk.-ban szereplő nemi erőszak és szemérem elleni erőszak kifejezéseket az új Btk. megszüntette, és szexuális kényszerítés (Btk. 196. §), illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §) néven bünteti az egyik fél beleegyezése nélküli szexuális cselekményeket. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a kifejezett ellenállás, de például a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot (pl. alkoholos vagy drogos befolyásoltság, mély álom) esetén is bűncselekményt valósít meg az elkövető. A bűncselekmény bármely szexuális tevékenységgel (vaginális vagy anális behatolás, orális szex stb.) megvalósítható.

Szex nyilvános helyen

A nyilvános helyen (parkban, nyilvános vécében stb.) folytatott szexuális tevékenységet a büntetőjog ugyan nem üldözi, de a közerkölcs megsértése (Szabs. tv. 192. §) néven szabálysértésnek minősül, és 5 000–150 000 Ft közötti pénzbírsággal sújtható.

Hivatkozott jogszabályok:

Btk.: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Szabs. tv.: 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

További olvasnivalók:

Ügyleírások a kormányzati portálon:
Szexuális visszaélés
Szexuális erőszak

Szervezetek:

Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat

Előbújás

A diszkriminációt leggyakrabban elszenvedő csoportokhoz képest az LMBTQ-emberek pozíciója sajátos, mivel szemben az etnikai vagy nemi szempont alapján képzett csoportokkal a szexuális irányultság és a nemi identitás kívülről nem látható; a diszkriminációs helyzeteket az érintettek mindaddig elkerülhetik, amíg e tulajdonságukat nem vállalják fel. Egyre többen vannak azonban azok, akik mindezek ellenére felvállalják szexuális irányultságukat és/vagy nemi identitásukat nemcsak a család és a barátok, de a munkatársak, iskolatársak előtt is, illetve nyíltan mutatkoznak partnerükkel az utcán, éttermekben vagy szórakozóhelyeken. Számos olyan jogszabály van, amely ilyen helyzetekben védi az LMBTQ-embereket.

A család

Az LMBTQ-embereknek sokszor kell azzal szembesülniük, hogy előbújásuk után megromlik a kapcsolatuk a szüleikkel, családjukkal. Az elfogadást a szülőkre kényszeríteni nem lehet, de a gyermek többségtől eltérő szexuális irányultsága vagy nemi identitása nem menti őket fel a szülői kötelezettségeik alól.

A szülő köteles eltartani kiskorú gyermekét, biztosítania kell számára a fejlődéséhez szükséges életkörülményeket: nem teheti ki az utcára, megfelelő élelmezést és ruházkodást kell számára biztosítania. Ugyanez a kötelezettség a tanulmányait folytató nagykorú gyermekkel szemben is fennáll. Bár a szülő mentesül a kötelezettség alól, ha gyermeke arra érdemtelenné válik, a gyermek szexuális irányultsága vagy nemi identitása az érdemtelenséget nem alapozza meg.

Ugyanígy az örökösödésből sem lehet a gyermeket kitagadni arra hivatkozva, hogy szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt az öröklésre érdemtelenné vált. A szülő ugyan dönthet úgy, hogy nem gyermekét nevezi meg örökösnek, de a kötelesrész (a gyermeket a törvény szerint megillető örökség harmada) ebben az esetben is jár.

A családdal való konfliktus néha szélsőséges formát ölt, és akár a tettlegességig fajulhat. A társadalmi hagyományok ellenére a törvények a gyermekek, fiatalok bántalmazásának minden formáját szigorúan tiltják, legyen szó fizikai vagy lelki terrorról.

Adatvédelem

Az Infotv. a szexuális életre (szexuális irányultság) és az egészségi állapotra (transzszexualitás, HIV-státusz) vonatkozó adatokat különleges adatnak tekinti, amely csak abban az esetben kezelhető, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárult, vagy az adatkezelést törvény rendeli el. Az iskola, munkahely, egészségügyi intézmény, bank vagy más szolgáltató a szexuális életre nem kérdezhet rá. Ha az érintett az információt valamiért mégis közli, az adat akkor sem tartható nyilván, csak ha az érintett magához a nyilvántartáshoz kifejezetten hozzájárult.

Függetlenül attól, hogy hogyan jutottak hozzá (magától az érintettől vagy mástól), a szexuális életre vagy egészségi állapotra vonatkozó adatot nyilvánosságra hozni, médiában, közösségi oldalakon megjelentetni csak az érintett hozzájárulásával lehet. Ezen szabályok megsértése a magántitok megsértésének vétségét vagy személyes adattal visszaélés bűncselekményét valósítja meg, illetve ismert elkövető esetén lehetőség van személyiségi jogi pert indítani és kártérítést, vagy a pénzben nem kifejezhető sérelmet orvosló sérelemdíjat követelni.

Becsületsértés

Még ha valaki nyilvánosan vállalja is szexuális irányultságát, akkor sem lehet róla a becsületét vagy méltóságát kirívóan sértő módon beszélni. Ha például valaki egy nyíltan meleg vagy leszbikus magánszemélyre a „buzi”, „farturkász”, „nyaller” vagy egyéb hasonlóan sértő kifejezéseket használ, személyiségi jogi per indítható ellene, és kártérítés, illetve sérelemdíj követelhető (egy magánbeszélgetésben elhangzó ilyen kijelentés esetében természetesen a kár nehezen igazolható, így nem érdemes pert indítani). Ha a megnyilvánulás nagy nyilvánosság előtt hangzik el, büntetőper is indítható becsületsértés címén.

További olvasnivalók:

Ügyleírások a kormányzati portálon
https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Tulajdon → Öröklés

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Magánélet → Személyiségi jog → Rendelkezés a személyes adatokkal → A névviseléshez, a becsülethez és jóhírnévhez, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog védelme

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Jog → Büntetőjog, szabálysértések → Bűncselekmények, szabálysértések → A személy elleni bűncselekmények (szabadság, emberi méltóság elleni bűncselekmények) → Rágalmazás és becsületsértés; A zaklatás; Adatvédelem a büntetőjogban

Szervezetek:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
http://www.naih.hu

Rendőrség
http://www.police.hu

Partnerkapcsolat

Az elmúlt évek egyik legfontosabb melegjogi követelése az azonos neműek közötti párkapcsolatok jogi elismerése volt. 2009. július 1. óta az azonos nemű párok a házassághoz nagyban hasonlító bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek. Emellett 1996 óta a törvény az együtt élő azonos nemű párokat élettársként ismeri el, 2010. január 1. óta pedig az élettársak (nemüktől függetlenül) kérhetik élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét.

Házasság

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény és a Ptk. szerint is házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A nemüket hivatalosan megváltoztató transzneműek új nemük szerint köthetnek házasságot. Mivel a törvények az azonos nemű párok számára a házasságot nem teszik lehetővé, a házasság létesítésének és felbontásának, valamint az azzal járó jogoknak és kötelezettségeknek az ismertetésére részletesen nem térünk ki. A házasságra és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok néhány eltéréstől eltekintve azonosak, így a bejegyzett élettársi kapcsolat kapcsán alább leírt információk a házasságra is igazak.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét 2009. évi XXIX. törvény vezette be. Már 2007-ben volt egy kísérlet az intézmény bevezetésére, de azt az Alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy az mind azonos, mind különnemű párok számára lehetővé tette volna a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, alkotmányellenesnek minősítette. Az Alkotmánybíróság ugyanezen döntésében kimondta, hogy egy házassághoz hasonló családjogi intézmény bevezetése az azonos nemű párok számára az Alkotmányból levezethető jogalkotói kötelezettség. Az új Ptk. 2013-as parlamenti vitája során ugyan a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó utalások nagy részét törölték a Ptk.-ból, ez a külön törvény létét nem érintette, így a bejegyzett élettársak jogai változatlanok.

A törvény szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos nemű személyek (két férfi vagy két nő) köthetnek. A bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásának logikája, hogy ha a törvény nem ír elő kifejezetten eltérést, akkor a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így tehát a bejegyzett élettársi kapcsolat érvényességére, létesítésére, megszűnésére is a házasság szabályait kell alkalmazni. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése ugyanúgy anyakönyvvezető előtt zajlik, tanúk jelenlétében, ünnepélyes formában.

A később felsorolt különbségek kivételével a bejegyzett élettársak jogai és kötelezettségei is megegyeznek a házastársakéval. A legfontosabb jogkövetkezmények az alábbiak:

Az úgynevezett általános utalószabály miatt tehát lényegtelen, hogy egy meglévő vagy a jövőben születendő jogszabály szövege említi-e kifejezetten a bejegyzett élettársat, ha a jogszabály a házastársakról beszél, akkor azt a szabályt a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell.

A bejegyzett élettársi kapcsolat egyik leglényegesebb eleme a vagyonközösség. Ennek lényege, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ideje alatt szerzett tulajdon közös tulajdon: mindegy, hogy kinek a nevén van a lakás, ki kötötte az autó adásvételi szerződését vagy ki fizetett érte, a bejegyzett élettársak közös tulajdonosok. Ennek jelentősége, hogy a közös tulajdonról csak közösen rendelkezhetnek (csak együtt adhatják el, terhelhetik meg záloghitellel stb.), és válás esetén a feleket egyenlő arányban illeti meg a közös vagyon.

Szintén fontos a tartási kötelezettség, vagyis hogy a bejegyzett élettársnak a kapcsolat fennállása alatt, illetve az után is kötelessége partnere megélhetését biztosítani. Ha a törvény által előírt vagyonközösségtől a felek el szeretnének térni, erre van lehetőség vagyonjogi szerződés kötésével. Az ilyen vagyonjogi szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a különvagyonba.

Az öröklés kapcsán fontos megjegyezni, hogy az új Ptk. jelentősen átalakította a törvényes öröklés rendjét: leszármazó és végrendelet nélkül a bejegyzett élettárs már nem a teljes vagyont örökli, csak az örökhagyóval közösen lakott lakást és annak felszerelési tárgyait örökli egészében, az ezeken felüli vagyon felét a bejegyzett élettárs, a másik felét az elhunyt szülei öröklik. Bővültek viszont a bejegyzett élettársak öröklési jogai leszármazó öröklése esetén: míg korábban mindent a gyermek örökölt és a túlélő bejegyzett élettársat csak haszonélvezet illette meg, 2014 márciusától haszonélvezet csak a közösen lakott lakáson és annak felszerelésén jár a túlélő bejegyzett élettársnak, jogosult viszont egy gyermekrészre (tehát egy gyermek esetén a bejegyzett élettárs a vagyon felét, két gyermek esetén a harmadát örökli).

A törvény hét ponton ír elő eltérést a házasság esetén alkalmazandó szabályoktól:

A feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot először be kell jelenteniük azon település anyakönyvvezetőjénél, ahol bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak kötni. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére nem minden anyakönyvi hivatalban van lehetőség, csak a járásközpontokban. A nyilatkozatok megtételéhez az anyakönyvvezetőt személyesen kell felkeresni, és be kell mutatni a jogszabály által előírt dokumentumokat. A törvény a házasságra vonatkozó szabályozással ellentétben nem ír elő 30 napos várakozási időt, a bejegyzett élettársi kapcsolat megkötésére akár azonnal sor kerülhet.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a törvény a bejegyzett élettársi név fogalmát nem ismeri, a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján bárki kérheti nevének megváltoztatását, akár úgy is, hogy nevét a házassági névhez hasonló formában (a partner vezetéknevének hozzákapcsolása a saját keresztnévhez vagy a partnerek vezetéknevének összekapcsolása) viselje. Fontos különbség azonban, hogy ilyenkor a születési név változik meg, a névváltozás illetéke pedig magasabb.

Az élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolattal szemben az élettársi kapcsolat nem anyakönyvvezető vagy más hatóság előtti akaratnyilvánítással jön létre, hanem az élettársi kapcsolatnak megfelelő élethelyzet bekövetkezésével automatikusan. Az élettársi kapcsolat definícióját a Ptk. tartalmazza: eszerint élettársi kapcsolat áll fenn két, házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között. 1996 előtt csak különnemű személyek között állhatott fenn élettársi kapcsolat, ám az Alkotmánybíróság egy 1995-ös határozatában kimondta, hogy ez diszkriminatív, ezért ez a korlátozás kikerült a törvényből.

Az élettársi kapcsolat létrejöttéhez hasonlóan a megszűnése is automatikus, ha a felek különköltöznek, vagy megszűnik köztük az érzelmi-gazdasági közösség. Ha az élettársak a vagyonmegosztásban nem tudnak megegyezni, a vagyon megosztását a bíróságtól kérhetik. A bejegyzett élettársakkal szemben az élettársak között nincs vagyonközösség, a vagyont nem egyenlő arányban, hanem a hozzájárulás arányában kell megosztani (vagyis aki többet fizetett a lakás árába, annak nagyobb rész jár belőle, hozzájárulásnak kell azonban tekinteni a háztartás, gyermeknevelés terén végzett ingyenes munkát is).

További eltérés a bejegyzett élettársi kapcsolattól, hogy az élettárs nem törvényes örökös, vagyis végrendelet hiányában nem örököl partnere halála esetén. Végrendelet esetén is különbség, hogy az örökösödési illeték élettársak esetén a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest jóval magasabb. A kapcsolat megszakadása után az élettársakat nem illeti meg tartásdíj vagy lakáshasználat.

Az, hogy az élettársak között a törvény erejénél fogva nem jön létre vagyonközösség, illetve nem jogosultak tartásdíjra, lakáshasználatra, nem jelenti azt, hogy ezeket a kérdéseket szerződéses formában ne lehetne rendezni. Az élettársak köthetnek vagyonjogi, tartási, lakáshasználati szerződést, ami alapján a bejegyzett élettársakhoz hasonló pozícióba kerülnek. Az ilyen szerződések azonban csak a felek egymás közti viszonyaiban meghatározóak, ez alapján az állam által biztosított kedvezményekre nem lesznek jogosultak.

A polgári jogi szabályok mellett a különböző ágazati jogszabályok is állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket az élettársak számára. Szemben a bejegyzett élettársakkal, akik a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek, az élettársak esetében jogszabályról jogszabályra változik, hogy milyen esetben kezelik az élettársakat a házastársakkal azonos módon. Így például a házastárssal azonos elbírálás alá esik az élettárs az alábbi esetekben:

A fent említett különbségeken túl (vagyonjog, öröklés) az alábbi helyzetekben például nem azonosak az élettársakra és bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályok:

Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény egy további lehetőséget is bevezet a párok számára: az élettársak kérhetik élettársi kapcsolatuk közjegyzői nyilvántartásba vételét. Ez a lehetőség nem összekeverendő a bejegyzett élettársi kapcsolattal: míg a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonló intézmény az azonos nemű párok számára, és ez alapján számos jog és kötelezettség illeti meg a feleket, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való felvétel ilyen többletjogokat az élettársi kapcsolathoz képest nem nyújt, csak az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását könnyíti meg. Az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételére mind azonos, mind pedig különnemű párok esetén lehetőség van. A nyilvántartásból való törlést bármely fél kérelmére elvégzik, nem kell sem közjegyzői, sem bírósági bontóeljárást indítani.

Házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön

Magyarország mellett számos ország teszi lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, sőt egyre több országban az azonos nemű párok házasságot is köthetnek. Az országok között eltérés van a tekintetben, hogy lehetővé teszik-e a házasságkötést külföldi, az adott országban lakcímmel nem rendelkező állampolgárok számára. Az egyes országokban érvényes szabályozás kapcsán érdemes információért az adott országban működő LMBTQ-szervezethez fordulni.

A külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot ― ha ezt 2009. július 1. után kötötték ― Magyarországon nem kell megismételni, elég úgynevezett hazai anyakönyvezést kérni a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél vagy a konzulátuson. A bejegyzett élettársi kapcsolatra azonban ebben az esetben is a magyar bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok érvényesek, a külföldön járó esetleges további jogok (pl. névviselés, gyermekvállalás) Magyarországon nem érvényesíthetők.

A külföldön kötött azonos neműek közötti házasságok hazai anyakönyvezését a hatóságok megtagadják. Ha a pár jogait itthon is szeretné érvényesíteni, a házasság külföldi megkötését követően Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot kell létesíteniük.

A családjogi intézmények összehasonlítása

További olvasnivalók:

Bejegyzett élettársi kapcsolat. Útmutató meleg és leszbikus párok részére. Háttér Társaság―Magyar LMBT Szövetség, 2015
http://www.hatter.hu/kiadvanyaink/bejegyzett-elettarsi-kapcsolat-utmutato

Ügyleírások a kormányzati portálon

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Magánélet → Házasság, élettársi kapcsolat → Élettársi kapcsolat; Bejegyzett élettársi kapcsolat
https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Magánélet → Névviselés
https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Tulajdon → Öröklés

Párkapcsolati konfliktusok

Sajnos a különnemű párokhoz hasonlóan azonos nemű párok között is előfordul, hogy a kapcsolat megromlik, vagy az egyik fél agresszíven, erőszakosan lép fel partnerével szemben.

Válás

A partnerkapcsolat megromlása esetén bármely fél jogosult a kapcsolatnak véget vetni, és döntését volt párjának tiszteletben kell tartania. Élettársak esetén az élettársi kapcsolat hivatalosan a szétköltözéssel vagy az érzelmi-gazdasági közösség felbomlásával automatikusan megszűnik. Ha tehát a felek bár együtt élnek, de már nem alkotnak párt, nem minősülnek élettársnak.

A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos megszüntetéséhez hatósági aktusra van szükség: a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását bíróságnak vagy közjegyzőnek kell kimondania. Ez utóbbira akkor van lehetőség, ha a felek nem nevelnek gyermeket és a válás valamennyi kérdésében, ideértve a vagyonmegosztást is, meg tudnak egyezni. A bontóper megindítása előtt, vagy akár azt követően a felek a vitás kérdéseik rendezése érdekében közvetítőt (mediátort) is igénybe vehetnek, így a bíróságnak csak a felek között létrejött egyezség jóváhagyása a feladata, amely jelentősen lerövidítheti és olcsóbbá teheti a válást.

A vagyon megosztására mind élettársak, mind bejegyzett élettársak esetében lehetőség van az előző fejezetben leírtak szerint. A bejegyzett élettársak, ha nem váltak érdemtelenné és anyagi helyzetük megkívánja, volt partnerüktől tartásdíjra jogosultak.

Ha a bejegyzett élettársak már nem élnek együtt, de hivatalosan még nem váltak el, a jog szerint továbbra is bejegyzett élettársnak minősülnek, de a köztük lévő bejegyzett élettársi életközösség már megszűnt. Újabb bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez mindenképpen el kell válni, de egy új párkapcsolat esetén a válás elmaradása esetén is élettársnak minősül az új partner, ha az élettársi kapcsolat meghatározásának egyébként megfelelnek.

Párkapcsolati erőszak

A hozzátartozók közötti erőszakot a törvény az ismeretlen személyek által elkövetett erőszakhoz hasonlóan szigorúan bünteti. Szexuális kényszerítésnek, illetve szexuális erőszaknak minősül, ha valakit nem kívánt szexuális tevékenységre kényszerít partnere, függetlenül attól, hogy a felek között esetleg partnerkapcsolat vagy bejegyzett élettársi kapcsolat áll fenn. Testi sértésnek minősül, ha a partner általi bántalmazás az áldozat testi épségét vagy egészségét sérti. Személyi szabadság megsértésének minősül, ha valaki partnerét bezárja, vagy mozgásában más módon akadályozza. Zaklatásnak minősül, ha valaki partnerét vagy volt partnerét rendszeresen vagy tartósan háborgatja (pl. állandóan telefonál neki, üzeneteket írogat), vagy erőszakos büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegeti. A partner vagy volt partner terhére rendszeresen elkövetett testi sértést, kényszerítést vagy személyi szabadság megsértését a Btk. kapcsolati erőszak néven súlyosabban bünteti. Kapcsolati erőszaknak minősül az is, ha a partner vagy volt partner rendszeresen emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, vagy a közös vagyonba tartozó javak elvonása révén a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki.

Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb esetben az ilyen bűncselekmények csak magánindítványra üldözendők, vagyis csak akkor indul büntetőeljárás az elkövető ellen, ha a sértett ezt 30 napon belül kifejezetten személyesen kéri a hatóságoktól. A feljelentést szóban és írásban is meg lehet tenni a rendőrségen vagy az ügyészségen. Az esetleges sérülésekről mindenképpen érdemes orvosi látleletet felvetetni, mert ez megkönnyíti a későbbi bizonyítást. Az orvosi látlelet kiállítása pénzbe kerül, de ha az egészségügyi intézmény által ingyenesen kiállított úgynevezett ambuláns lapot a feljelentés során eljuttatjuk a hatóságoknak, azok kötelesek saját költségükön beszerezni a látleletet.

A hozzátartozók közötti erőszak esetén az úgynevezett távoltartás alkalmazására is van lehetőség. A távoltartás elrendelése esetén a bántalmazó köteles elhagyni a közös lakást (akkor is, ha az esetleg az ő tulajdonában van), illetve távol tartani magát meghatározott intézményektől (pl. a bántalmazott munkahelyétől, iskolájától). Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség rendelheti el 72 órára, a megelőző távoltartást a bíróság rendelheti el legalább 10, de legfeljebb 30 napra. Ha büntetőeljárás indul a bántalmazó ellen, a bíróság legalább 10, de legfeljebb 60 napra büntetőeljárási távoltartást rendelhet el. Az ilyen esetekben a büntetőeljárást soron kívül folytatják le.

További olvasnivalók:

Bejegyzett élettársi kapcsolat. Útmutató meleg és leszbikus párok részére. Háttér Társaság―Magyar LMBT Szövetség, 2015 http://www.hatter.hu/kiadvanyaink/bejegyzett-elettarsi-kapcsolat-utmutato

Ügyleírások a kormányzati portálon

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Magánélet → Házasság, élettársi kapcsolat → A házasság felbontása

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Jog → Büntetőjog, szabálysértések → Bűncselekmények, szabálysértések → A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények → Szexuális erőszak

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Jog → Büntetőjog, szabálysértések → Bűncselekmények, szabálysértések → A személy elleni bűncselekmények (élet, testi épség elleni bűncselekmények)

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Jog → Büntetőjog, szabálysértések → Bűncselekmények, szabálysértések → Büntethetőséget kizáró okok → Magánindítvány vagy feljelentés hiánya

Aki szeret, nem bánt. Információs kiadvány az LBT nők elleni párkapcsolati erőszakról. Háttér Társaság, 2015
http://www.hatter.hu/kiadvanyaink/aki-szeret-nem-bant-informacios-kiadvany

A távoltartásról a rendőrség oldalán
http://www.police.hu/ugyintezes/tavoltartas

Közvetítők névjegyzéke
https://kozvetitok.im.gov.hu/kozvetitok

A bírósági közvetítői eljárás
http://birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi-kozvetitoi-eljaras

Szervezetek:

PATENT Egyesület [jogsegély partnerkapcsolati erőszak áldozatainak]
http://patent.org.hu

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület [segélyvonal partnerkapcsolati erőszak áldozatainak]
http://nane.hu

Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat
http://igazsagugyihivatal.gov.hu/aldozatsegites

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
http://www.bantalmazas.hu/

Rendőrség
http://www.police.hu/

Gyermekvállalás

Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésével komoly előrelépés történt az azonos neműek párkapcsolatainak elismerése terén, az azonos nemű párok gyermeknevelésének kérdése Magyarországon továbbra is tabu. Ugyan az azonos nemű párok gyermekvállalása körül kialakult társadalmi viták általában arról szólnak, jó-e az, ha melegek és leszbikusok gyermeket nevelnek, jogi szempontból alapvetően két kérdés merül fel:

A hatályos magyar szabályozás mindkét kérdésben elutasító, ennek ellenére mindennapi tapasztalat, hogy egyre több meleg és leszbikus pár nevel gyermeket. Az alábbiakban a főbb gyermeknevelést érintő jogszabályokat tekintjük át.

Korábbi kapcsolatból származó gyermek

Az LMBTQ-emberek egy része élete egy bizonyos szakaszában heteroszexuális párkapcsolatban (házasságban, élettársi kapcsolatban) él. Az ilyen kapcsolatokból gyakran gyermek is születik. A szexuális irányultság vagy nemi identitás felvállalása sokszor váláshoz, a kapcsolat felbomlásához vezet. Az ilyen helyzetekben merül fel a gyermek szülői felügyeletének, elhelyezésének, valamint a különélő szülő kapcsolattartásának kérdése. Annak eldöntése során, hogy a gyermek melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre, nem lehet figyelembe venni a szülő szexuális irányultságát és/vagy nemi identitását. A másik szülő, illetve a bíróság nem hivatkozhat arra, hogy a gyermeknevelésre az LMBTQ-szülő szexuális irányultsága vagy nemi identitása folytán nem alkalmas, akkor sem, ha például azonos nemű párjával él együtt. Ugyanígy, a gyermeket nevelő szülő nem tagadhatja meg a különélő LMBTQ-szülőtől a kapcsolattartás lehetőségét sem.

Mesterséges megtermékenyítés

A mesterséges megtermékenyítés olyan beavatkozás, amely során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése. A leszbikus és egyedülálló nők általában nem egészségügyi okokból veszik igénybe a mesterséges megtermékenyítést: sok nő (különösen a leszbikusok) a kizárólag a megtermékenyülésért folytatott szexuális kapcsolatot megalázónak érzi; másoknak nincs olyan férfiismerősük, aki vállalná az apaságot. További szempont, hogy az anonim spermával történt megtermékenyítés esetén a gyermeknek nincs törvény szerinti apja, nem kell tehát attól tartani, hogy az egyszer csak felbukkan, és a gyermeket követeli.

Az egészségügyi intézményekben igénybe vehető mesterséges megtermékenyítést szigorú (és a leszbikusok számára diszkriminatív) szabályok övezik. Az egészségügyi törvény szerint csak házaspárok, különnemű élettársak vagy meddő (vagy koruknál fogva hamarosan meddővé váló) egyedülálló nők vehetik igénybe. Élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikusok, illetve természetes úton fogamzásra képes nők nem. Ennek ellenére számos leszbikus pár vállalt gyereket mesterséges megtermékenyítés révén az elmúlt években a szabályok megkerülésével. Az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolat eltagadása magán-, illetve bizonyos esetekben közokirat-hamisításnak minősül.

A nemüket hivatalosan megváltoztató transznemű férfiak női partnerükkel közösen részt vehetnek mesterséges megtermékenyítésben. A nemi helyreállító beavatkozásuk előtt a transz nők (biológiai férfiak) kérhetik hímivarsejtjeik lefagyasztását, majd annak később felhasználását; ilyen szolgáltatást petesejt lefagyasztására Magyarországon jelenleg senki sem nyújt.

Mesterséges megtermékenyítés igénybevételére külföldön tágabb körben van lehetőség: számos országban a magyarnál jóval liberálisabb a szabályozás, így leszbikus párok és egyedülálló nők (a meddőségre vonatkozó korlátozások nélkül) is részt vehetnek a kezelésben. Fontos megjegyezni, hogy függetlenül a kezelés vagy a szülés helyétől, a gyermekre a magyar családjogi szabályok fognak vonatkozni, így hiába ismerné el a külföldi jogszabály anyának a pár másik tagját is, ezt a magyar hatóságok nem fogják elismerni.

A mesterséges megtermékenyítés egészséges nők esetében rendkívül egyszerű beavatkozás, azt akár házilag is el lehet végezni egy fecskendő segítségével. Az ilyen házilag végzett beavatkozások elvégzői azonban az emberi test tiltott felhasználásának bűntettét követik el, a spermadonor nem követ el bűncselekményt. További fontos kockázat, hogy függetlenül attól, hogy az apát az anyakönyvbe bejegyzik-e, a spermadonor elvben később is kérheti apasága elismerését, és igényt tarthat például a gyermekkel való kapcsolattartásra. Erről a jogáról az apa joghatályosan nem tud lemondani, szülői joga bármikor „feléledhet”.

Fontos megjegyezni, hogy az új Ptk. hatálybalépése óta az úgynevezett fiktív apára nincs szükség, tehát a születési anyakönyvi kivonaton az apa adataira vonatkozó részt üresen lehet hagyni.

Mind a hazai, mind a külföldi egészségügyi intézményben, illetve a házilag elvégzett mesterséges megtermékenyítés esetében is probléma, hogy a gyermeknek csak az őt szülő nő lesz az anyja, a pár másik tagja nem. Ez a különnemű pároknál nem így van, az ő esetükben az a tény, hogy a mesterséges megtermékenyítést közösen kérvényezték, egyben azt is jelenti, hogy a férfi a gyermek apja lesz (függetlenül attól, hogy az ő spermájával történ-e a megtermékenyítés vagy sem). A szülő-gyermek közti jogi kapcsolat hiánya a mindennapokban komoly problémákhoz vezethet.

Béranyaság

A hazai jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy valaki béranyát fogadjon. Bár azt semmi nem zárja ki, hogy egy meleg férfi vagy férfipár egy nővel megegyezzen abban, hogy egyikük gyermekét a nő kihordja, ezért anyagi ellenszolgáltatást nyújtani bűncselekmény, családi állás megváltoztatásának minősül.

A dajkaterhességet ― vagyis hogy egy megtermékenyített petesejtet egy olyan nő hordjon ki, aki a gyermeket később nem kívánja nevelni ― a hazai egészségügyi jogszabályok tiltják, függetlenül attól, hogy a dajkaanya e tevékenységéért pénzt kap-e vagy sem.

Örökbefogadás

Az örökbefogadás olyan jogi aktus, amely során rokoni kapcsolat jön létre egy gyermek és az őt örökbefogadó szülő(k), illetve annak családja között. Bár az örökbefogadás kapcsán a legtöbb embernek az a helyzet jut eszébe, mikor egy szülei által elhagyott, állami gondozott gyermeket egy pár örökbe fogad, örökbefogadásról beszélünk akkor is, ha a pár egyik tagja a pár másik tagjának korábbi kapcsolatából vagy mesterséges megtermékenyítésből származó gyermekét fogadja örökbe. Ez utóbbit hívjuk a partner gyermekének örökbefogadásának. Mivel az azonos nemű párok esetében a gyermek sohasem a pár közös vérszerinti gyermeke, a partner gyermekének örökbefogadása számukra kulcskérdés.

A hatályos magyar jogszabályok az örökbefogadásnak két formáját ismerik: az egyéni örökbefogadást és a közös gyermekké fogadást. Egyéni örökbefogadásra minden arra alkalmas személy jogosult, függetlenül szexuális irányultságától vagy családi állapotától (tehát akár egy élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő személy is örökbe fogadhat egyénileg). A törvény azonban azt is előírja, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadás során, ezért egyéni örökbefogadásra meleg vagy leszbikus párok esetén nagyon ritkán kerül sor, bár az élmúlt években több példa is volt rá.

Közös gyermekké fogadásra (vagyis amikor a gyermeket a pár mindkét tagja örökbe fogadja, vagy a pár egyik tagjának gyermekét a pár másik tagja fogadja örökbe) viszont csak házastársak jogosultak, különnemű élettársak, illetve azonos nemű élettársak vagy bejegyzett élettársak nem. Ennek az a következménye, hogy hiába nevel egy azonos nemű pár közösen egy (korábbi párkapcsolatból, mesterséges megtermékenyítésből, egyéni örökbefogadásból származó) gyermeket, őt csak az egyik szülőjéhez fűzi törvényes kapcsolat.

Szemben a mesterséges megtermékenyítéssel, ahol a külföldi megengedőbb jogszabályokkal könnyű élni, az örökbefogadási szabályokat nem lehet úgy megkerülni, hogy az ember külföldön fogad örökbe: a nemzetközi örökbefogadásokra vonatkozó úgynevezett hágai egyezmény szerint külföldön is csak akkor lehet örökbe fogadni, ha a külföldi örökbefogadást a magyar hatóságok engedélyezik a magyar jog alapján.

A mostoha- és nevelt gyermek

A fentiekből egyértelmű, hogy sem a mesterséges megtermékenyítés, sem az örökbefogadás szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a pár élettársi kapcsolatban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él. Számos jogszabály azonban a gyermek vonatkozásában is eltérő szabályokat rendel alkalmazni az élettársak és a bejegyzett élettársak esetében, ezért a mindennapi élet szempontjából komoly jelentősége van a szülők közti kapcsolat jogi formájának.

Bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy gyermeknek jogilag két azonos nemű szülője legyen, a szülő bejegyzett élettársát a jog mostohaszülőnek, a szülő élettársát pedig nevelőszülőnek ismeri el. A legtöbb jogszabály a mostoha-, illetve nevelőszülőt a gyermek hozzátartozójának vagy közeli hozzátartozójának tekinti. Fontos megjegyezni, hogy a nevelőszülői szerep csak addig érvényes, amíg a gyermek ténylegesen a párnál nevelkedik, ha a gyermek már elköltözött otthonról, a szülő partnere már nem minősül nevelőszülőnek. A mostohaszülői státusz azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat egész fennállása alatt megilleti a szülő bejegyzett élettársát.

Bár a partner gyermekének örökbefogadását az új Ptk. a korábbi tervekkel ellentétben végül mégsem tette lehetővé az élettársaknak, jelentősen bővültek a gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személyek (így a mostoha- és nevelőszülők) jogai. A Ptk. kifejezetten kimondja, hogy az ilyen személy a gyermek gondozása, nevelése során egyes jogok és kötelezettségek gyakorlásában ― a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával ― részt vehet. Új szabályként a Ptk. lehetővé teszi a bíróságoknak, hogy kapcsolattartást („láthatást”) biztosítsanak a volt mostohaszülő , nevelőszülő részére, ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásukban nevelkedett.

Fontos megjegyezni, hogy a mostohagyermek nem törvényes örökös, végrendelet hiányában a mostohaszülő halála esetén tehát nem a gyermek, hanem a bejegyzett élettárs (illetve az elhunyt szülei) örökölnek (élettársi kapcsolat esetén kizárólag az elhunyt szülei!). Ezen a helyzeten végrendelettel lehet változtatni. Az örökösödési illeték megállapításánál nagy jelentősége van, hogy a gyermek egy háztartásban élt-e az örökhagyóval: a mostohagyermek és a nevelt gyermek általi öröklés esetén 20 millió forintig nem kell illetéket fizetni, a különélő nem mostohagyermek a teljes összeg után örökösödési illetéket fizet.

A mostoha-, illetve nevelőszülő és a gyermek közötti kapcsolat rendezésének egy további fontos eleme a gyámnevezés lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a vérszerinti szülő végrendeletében vagy közokiratban megnevezheti, hogy halála esetén ki lehet a gyermek gyámja. Ezzel elkerülhető az a helyzet, hogy a szülő halála esetén a gyermek állami gondozásba vagy rokonokhoz kerüljön.

További olvasnivalók:

Fehér füzet azonos nemű szülőkről és gyermekeikről. Inter Alia Alapítvány, 2010
http://www.lmbtszovetseg.hu/eroforrasok/feher-fuzet-azonos-nemu-szulokrol-es-gyermekeikrol

Meddőség
http://www.infertility.hu/inde.html

Családi tudakozó
http://csaladitudakozo.kormany.hu

Ügyleírások a kormányzati portálon

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Magánélet → Gyermek és ifjúság → Örökbefogadás

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Magánélet → Gyermek és ifjúság → Gondnokság és gyámság → Gyámrendelés

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Magánélet → Gyermek és ifjúság → Gyermekkel kapcsolatos rendszeres támogatások

Szervezetek:

Szivárványcsaládokért Alapítvány
http://www.szivarvanycsaladokert.hu

Bevándorlás, menedékjog

A beutazási és tartózkodási engedélyek megadása során bizonyos esetekben az azonos nemű párok is családtagnak minősülnek, illetve lehetőség van a hazájukban üldöztetésnek kitett személyek menekültként történő elismerésére.

Bevándorlás

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogát a magyar, illetve más európai uniós ország állampolgárainak családtagjai részére. A családtagnak minősülő személyek vízum nélkül beutazhatnak, Magyarországon korlátlan ideig tartózkodhatnak és jogosultak munkát vállalni.

A házastárs mellett családtagnak minősül a bejegyzett élettárs, illetve az az élettárs is, akivel a magyar állampolgár korábban legalább egy évig közös háztartásban élt. Családtagnak minősül az Európai Gazdasági Térség (Európai Unió + Izland, Liechtenstein és Norvégia) állampolgárának élettársa is, függetlenül a kapcsolat hosszától. Családtagnak minősül továbbá a házastárs vagy bejegyzett élettárs felmenője vagy 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója. (Be nem jegyzett) élettársak esetében ez utóbbi személyek nem minősülnek családtagnak.

A bejegyzett élettárs a házastárshoz hasonlóan a magyar állampolgárságot kedvezményes honosítási eljárásban szerezheti meg, így a kérelem benyújtása előtt nyolc év helyett elég három évig Magyarországon lakni. Ezzel a lehetőséggel az élettársak nem élhetnek.

Bejegyzett élettársi kapcsolat külföldi személlyel

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy nem magyar állampolgárok is bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek, abban az esetben, ha a pár legalább egyik tagja magyar állampolgár vagy rendelkezik magyarországi állandó lakhellyel. Állandó lakhellyel a külföldiek közül az EGT-állampolgárok és a letelepedett személyek rendelkeznek, tehát két EGT-n kívüli állam polgára csak akkor létesíthet Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha egyikőjük legalább három éve Magyarországon él, és így jogosult letelepedési engedélyre. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének az nem akadálya, ha a pár egyik vagy mindkét tagja olyan állam polgára, amely nem ismeri a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét.

A külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon csak akkor lehet elismertetni, ha azt a törvény hatálybalépése, vagyis 2009. július 1. után létesítették. Ha a pár korábban külföldön bejegyzett élettársi kapcsolatot kötött, azt Magyarországon meg kell ismételni. A 2009. július 1. után létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot nem kell újra megkötni, de Magyarországon is anyakönyveztetni kell, ez az úgynevezett hazai anyakönyvezés. A külföldön kötött azonos neműek közötti házasságok hazai anyakönyvezését a hatóságok megtagadják. Ha a pár szeretné jogait itthon is érvényesíteni, a házasság külföldi megkötését követően Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot kell létesíteniük.

Menedékjog

A vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján Magyarország is menekültstátuszt biztosít azoknak az embereknek, akik faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés miatti üldöztetés miatt nem kívánnak hazájukba hazatérni. A menekültként elismert személyeket a választójog kivételével mindazok a jogok megilletik, mint a magyar állampolgárokat.

A menedékjogról szóló törvény kifejezetten nevesíti a szexuális irányultságot mint olyan társadalmi csoporthoz tartozást, amely az üldöztetést megalapozhatja. Bár a törvény a nemi identitást nem nevesíti, a gyakorlatban a transznemű személyek is kaphatnak menekültstátuszt.

A menekülteljárás során a hatóságok azt vizsgálják, hogy valóban üldözik-e az LMBTQ-embereket az adott országban, illetve biztonságos országnak minősül-e az adott ország. A vonatkozó EU-jogszabályok alapján a menekültkérelmet az az ország bírálja el, ahol a menedékkérő először az EU területére lépett.

A menedékkérők nem kötelesek a befogadó állomásokon lakni, kérvényezhetik magánszálláson való elhelyezésüket, különösen, ha biztonságuk érdekében erre szükség van.

További olvasnivalók:

Bejegyzett élettársi kapcsolat. Útmutató meleg és leszbikus párok részére. Háttér Társaság―Magyar LMBT Szövetség, 2015
http://www.hatter.hu/kiadvanyaink/bejegyzett-elettarsi-kapcsolat-utmutato

Menedék Magyarországon. Magyar Helsinki Bizottság, 2013
http://helsinki.hu/wp-content/uploads/magyar2013.pdf

Tájékoztatók a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján
http://www.bmbah.hu

Konzuli szolgálat: Utazás Magyarországra
http://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazas-magyarorszagra

Ügyleírások a kormányzati portálon

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Jog → Alkotmányjog → Honosítás és visszahonosítás; Menekültek, menekültügyi eljárás

https://ugyintezes.magyarorszag.hu → Munka → Külföldiek magyarországi munkavállalása

Szervezetek:

Magyar Helsinki Bizottság [képviselet menekültügyi eljárásban]
http://helsinki.hu

Menedék Migránsokat Segítő Egyesület
http://menedek.hu

Cordelia Alapítvány [szakvélemény kínzásról menekültügyi eljárásban]
http://www.cordelia.hu

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
http://www.bmbah.hu

Hátrányos megkülönböztetés, zaklatás

A 2003-ban elfogadott egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény széles körben tiltja a szexuális irányultság és nemi identitás miatti hátrányos megkülönböztetést. Az áldozatok a bírósághoz, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy más szakosított szervekhez fordulhatnak panaszaik kivizsgálására.

Mi a hátrányos megkülönböztetés?

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valamely tulajdonsága, jellemzője (úgynevezett védett tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés például amikor valakit munkahelyéről szexuális irányultsága miatt kirúgnak, vagy nem engednek be egy szórakozóhelyre, amiért transznemű.

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés például az, amikor egy munkahelyen a részmunkaidőben dolgozók kimaradnak bizonyos juttatásokból, feltéve, hogy a részmunkaidősök között arányaiban magasabb például a nők ― mint védett csoport ― aránya.

Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A köznapi jelentéssel szemben nem csupán szexuális zaklatás létezik. A zaklatás lényege: a védett tulajdonsággal rendelkező személy „ellehetetlenítése” a környezetében. Ha például egy munkahelyen az eltérő szexuális irányultságú munkavállaló jelenlétében a kollégák folyamatosan melegekkel kapcsolatos gúnyolódó, sértő megjegyzéseket tesznek, és ez ellen a főnök sem lép fel, zaklatásról beszélhetünk.

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a védett tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától ― anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné ― elkülönít. Jogellenes elkülönítést jelent például, ha egy egészségügyi intézményben a HIV-fertőzött beteget indokolatlanul elkülönítik betegsége miatt.

Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Abban az esetben, ha például egy munkavállaló panaszt tesz amiatt, hogy őt munkahelyén hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás éri, majd ezt követően áthelyezik egy rosszabb beosztásba, vagy kimarad a prémiumból, megtorlásról beszélhetünk. Megtorlás az is, ha a példánkban szereplő munkavállaló mellett tanúskodó kollégát az eljárást követően hasonló hátrányok érik az adott munkahelyen.

Kiket véd a törvény?

A törvény 17 úgynevezett védett csoportot sorol fel, ezek a nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása. Ugyanakkor a listán szerepel az egyéb helyzet is, tehát olyan tulajdonság alapján is tilos különbséget tenni, amelyet a törvény nem említ név szerint. Az LMBTQ-emberek szempontjából a legfontosabb védett tulajdonságok az alábbiak:

Szexuális irányultság alatt az egyén azon jellemzőjét értjük, hogy azonos nemű (homoszexuális), vagy más nemű (heteroszexuális) vagy bármilyen nemű (biszexuális) személyek iránt képes mély érzelmi és szexuális vonzalmat érezni, illetve velük intim és szexuális kapcsolatot kialakítani.

Nemi identitás alatt minden ember mélyen és egyedi módon megélt társadalmi nemét értjük, amely megegyezhet a személynek születéskor tulajdonított biológiai nemmel (ciszneműek) vagy eltérhet attól (transzneműek), és amelybe beletartozik az egyén személyes testérzete (amelyhez kapcsolódhat a testi megjelenés vagy működés saját szándékból történő megváltoztatása orvosi, műtéti vagy egyéb úton) és a társadalmi nem egyéb kifejezési eszközei, mint például az öltözködés, a beszédstílus vagy a gesztusok. Az ellenkező nemmel azonosuló, testüket ennek megfelelően átalakító személyeket transzszexuálisoknak, az időlegesen az ellenkező nem ruháit magukra öltő embereket transzvesztitáknak nevezzük.

Egészségi állapot szerinti hátrányos megkülönböztetés alatt jellemzően a krónikus vagy fertőző betegséggel küzdő emberek (pl. HIV-fertőzöttek) kapcsán beszélhetünk, akik ezen állapotuk következtében esetleg olyan szolgáltatásoktól vagy munkalehetőségtől eshetnek el, amelynek mindenki számára kockázatmentes igénybevételét, illetve elvégzését állapotuk lehetővé tenné.

Az interszex embereket érő hátrányos megkülönböztetés jogi minősítése kapcsán a világban jelenleg komoly viták zajlanak, a kérdés Magyarországon sem tisztázott. Elvileg lehetőség van nemen, nemi identitáson, egészségi állapoton vagy egyéb helyzeten alapuló hátrányos megkülönböztetésként is értékelni.

Kinek kell betartania a törvényt?

A törvény az egyenlő bánásmód követelményének megtartását elsősorban intézményektől, illetve az intézmények nevében eljáró személyektől várja el. Így valamennyi jogviszonyuk, eljárásuk és intézkedésük során kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét

Emellett be kell tartania a jogszabályt azoknak is, akik

A törvény hatálya nem terjed ki viszont

Fontos megérteni, hogy a törvény betartását az intézményen, nem pedig az adott ügyintézőn vagy munkatárson lehet számon kérni. Ha tehát valakit a munkatársai munkahelyén zaklatnak, először a munkáltatóhoz kell fordulnia, a munkáltató felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a panasz ellenére a zaklató munkatársat nem vonta felelősségre. Ha valakit például egy étteremben nem szolgálnak ki, akkor sem az adott munkatárs, hanem a munkáltató ellen kell az eljárást megindítani.

Mit tehetünk az egyenlő bánásmód megsértése esetén?

Amennyiben valakit a korábban felsorolt védett tulajdonságok valamelyike miatt hátrányos megkülönböztetés ért, a következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésére:

Személyiségi jogi per lefolytatására bármely, az egyenlő bánásmód követelményét sértő esetben van lehetőség. Az eljárásra a jogsértő személy lakóhelye (székhelye) szerint illetékes törvényszék illetékes. A személyiségi jogi per előnye, hogy a bíróság kártérítést, a pénzben nem kifejezhető sérelem enyhítésére pedig sérelemdíjat is megítélhet az áldozatnak. A személyiségi jogi per megindítására a jogsértés bekövetkezését követő 5 éven belül van lehetőség.

Munkaügyi per akkor indítható, ha a hátrányos megkülönböztetés a munkaviszonnyal összefüggésben történik meg. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló kérheti a korábbi munkakörébe történő visszahelyezését, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. Jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltató továbbá köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában per indítására a közlést követő 30 napon belül van lehetőség.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt bárki eljárást kezdeményezhet, aki úgy gondolja, hogy sérül az egyenlő bánásmódhoz való joga. A Hatóságot egy egyszerű, levél formájában írt beadvánnyal (kérelemmel) érdemes megkeresni; a levelet elektronikus levél vagy fax formájában nem, csak postán lehet a Hatóságnak eljuttatni. Az eljárás megindítására a tudomásszerzést követő egy éven belül van lehetőség. A Hatóság határozatát a kérelem beérkezésétől számított 75 napon belül köteles meghozni. Bár ezt a határidőt a Hatóság sok esetben nem tudja tartani, az eljárások még így is jóval rövidebbek, mint a bíróság esetén. A Hatóság többféle szankciót állapíthat meg, többek között 6 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat, de kártérítési igény nem érvényesíthető.

Fontos tudni, hogy mind a bíróság, mind a Hatóság előtt indított eljárásra igaz, hogy a feleket úgynevezett megosztott bizonyítási kötelezettség terheli. A jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, valamint hogy rendelkezett valamely, a törvényben meghatározott védett tulajdonsággal. A fentiek valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a panaszos által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani azt.

A fenti eljárások mellett számos más állami szervhez fordulhatunk panaszunkkal, ha bizonyos intézmények részéről ér minket hátrányos megkülönböztetés: ilyen például a Független Rendészeti Panasztestület, amely jogosult kivizsgálni, hogy a rendőrségi eljárás nem volt-e részrehajló; az oktatási jogok biztosa, amely az oktatási intézmények, valamint az alapvető jogok biztosa, amely az állami hatóságok és közszolgáltatók gyakorlatát vizsgálhatja. Fontos megjegyezni, hogy ezen szervek csak megállapíthatják a jogsértés tényét és ajánlásokat tehetnek, de szankciókat nem szabhatnak ki.

További olvasnivalók:

Ismerd meg a jogaid! Háttér Társaság, 2009
http://www.hatter.hu/kiadvanyaink/ismerd-meg-a-jogaid

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény magyarázata. Másság Alapítvány, 2006
http://helsinki.hu/wp-content/uploads/Ebktv_kommentar.pdf

Szervezetek:

Egyenlő Bánásmód Hatóság
http://www.egyenlobanasmod.hu

Független Rendészeti Panasztestület
https://www.repate.hu

Oktatási jogok biztosa
http://www.oktbiztos.hu

Alapvető jogok biztosa
http://www.ajbh.hu

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda [etnikai vagy egyéb diszkrimináció]
http://www.neki.hu

Társaság a Szabadságjogokért [HIV és egészségügyi diszkrimináció]
http://tasz.hu

Magyar Helsinki Bizottság [rendőri visszaélések]
http://www.helsinki.hu

Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd

Gyűlölet-bűncselekmények alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása; ilyen csoport lehet például a szexuális vagy nemi kisebbségekhez tartozás. Gyűlöletbűncselekmény például, ha egy meleg pár által lakott házra a „Mocskos buzik!” feliratot festik; ha az utcán kézen fogva sétáló leszbikus párt sértegetik; ha egy szórakozóhelyről kijövő transznemű fiatalokat transzfób megjegyzésektől kísérve baseballütővel összeverik, vagy ha egy LMBTQ-ügyekkel foglalkozó civil szervezet irodájára Molotov-koktélt dobnak.

A gyűlölet-bűncselekményekben nem az áldozat csoport-hovatartozása a mérvadó (önmagában attól, hogy LMBTQ-személy ellen követnek el valamit, még nem gyűlölet-bűncselekmény), hanem hogy az elkövetőt az adott csoport iránti gyűlölet, előítélet vezérelte.

Erőszakos támadások

A Btk. a gyűlölet-bűncselekmények legsúlyosabb (erőszakos) formáit külön bűntettnek tekinti, és közösség tagja elleni erőszak néven rendeli büntetni. 2013 júliusa óta a tényállás a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokat is külön nevesíti. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a csoporthoz tartozás miatt bántalmaz vagy kényszerít valakit valamire, illetve ha olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen.

A testi sértés tényállásához képest a közösség tagja elleni erőszak elkövetőinek jóval súlyosabb büntetés jár. További fontos különbség, hogy míg a könnyű testi sértés csak magánindítványra üldözendő (tehát a sértettnek feljelentést kell tennie), a közösség tagja elleni erőszak esetében a rendőrség és az ügyészség hivatalból jár el, ha a bűncselekményről értesül (tanútól, térfigyelő kamera révén stb.).

A Btk. ráadásul már e bűncselekmény előkészületét is büntetni rendeli, tehát nem kell, hogy az erőszak ténylegesen bekövetkezzen, az is elég, ha például egy szélsőjobboldali banda felfegyverkezve ilyen céllal vág neki az éjszakának.

Több más bűncselekmény (emberölés, személyes szabadság megsértése stb.) esetén is van annak jelentősége, hogy az elkövetőt az adott csoport elleni gyűlölet vezérelte-e: a törvény ezen esetekben minősítő körülményként veszi figyelembe, ha a bűncselekményt aljas indokból követték el. A bírói gyakorlat aljas indoknak minősíti a homofóbiát is. Azon bűncselekmények esetén, ahol az aljas indok nem minősítő körülmény, a bíróságok az előítéletes indokot a büntetés kiszabása során mint súlyosító körülmény veszik figyelembe.

A bűncselekmények sértettjei jogosultak tájékoztatást kapni az eljárás alakulásáról, indítványokat tenni, a hatóságok döntései ellen panasszal élni, kihallgatásuk során egy általuk megjelölt személy jelenlétét kérni, képviseletükre ügyvédet vagy civil szervezetet meghatalmazni.

Gyűlöletbeszéd

A gyűlölet-bűncselekmények egy speciális esete a gyűlöletbeszéd. A gyűlöletbeszéd olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. Ilyen lehet például ha valaki az LMBTQ-közösségről mint „a társadalom testén élősködő rákos daganatról” beszél, vagy a kiközösítésükre, megalázásukra, megverésükre szólít fel.

A gyűlöletbeszédet a Btk. közösség elleni uszítás néven bünteti, amely kifejezetten említi a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok elleni uszítást is. Sajnos a bírói gyakorlat rendkívül szűk körben értelmezi csak ezt a bűncselekményt, a gyakorlatban csak akkor állapítják meg, ha a gyűlöletbeszéd közvetlenül és egyértelműen erőszakhoz vezethet. A 2000-es években több kormányzati kísérlet történt a gyűlöletbeszéd elleni szigorúbb fellépés jogi lehetőségének megteremtésére, ám ezek az Alkotmánybíróságon sorra elbuktak.

A büntetőjogi üldözésen túl további lehetőségek is vannak a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, ha a megnyilvánulás a médiában hangzik el. Az úgynevezett médiaalkotmány tiltja a kisebbségeket sértő, kirekesztő, gyűlöletkeltő műsorok sugárzását, ezért ha rádióban, televízióban, nyomtatott vagy internetes sajtóban ilyen megszólalás hangzik el, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) lehet panaszt tenni. A sajtóterméknek nem minősülő internetes tartalmak esetén az NMHH által működtetett Internet Hotline oldalon lehet bejelentést tenni.

További olvasnivalók:

Tájékoztató kiadvány gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak. Társaság a Szabadságjogokért
http://tasz.hu/node/16346

Szervezetek:

Rendőrség
http://www.police.hu

Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat
http://igazsagugyihivatal.gov.hu/aldozatsegites

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
http://nmhh.hu

NMHH online gyűlöletbeszéd-bejelentő oldal
http://internethotline.hu → Bejelentés → Rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom

Nemváltás (tranzíció)

A nem jogi elismerése

A hatályos törvények nem rendelkeznek róla, hogy ki és milyen feltételek fennállása esetén kérheti nemének jogi elismerését, vagyis változtathatja meg hivatalosan nevét és nemét. Az anyakönyvekről szóló jogszabály mindössze annyit mond ki, hogy az adatok változása esetén a születési anyakönyvben anyakönyvezni kell a gyermek nemének megváltozását.

A jogi szabályozatlanság ellenére az elmúlt évek során kialakult egy szokásjogon alapuló gyakorlat a nem megváltoztatásának engedélyezésére. A nem megváltoztatására vonatkozó kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Állampolgári Igazgatóság Anyakönyvi Felügyeleti Osztályához kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell egy pszichiáter, egy pszichológus és egy urológus/nőgyógyász által készített szakvéleményt, amely igazolja, hogy a kérelmező transzszexuális. Ezen kívül nyilatkozni kell róla, hogy a nem megváltozása után a kérelmező milyen nevet szeretne viselni. A kérelem benyújtásának nem feltétele, hogy a kérelmező korábban a külső nemi jellegeket megváltoztató orvosi beavatkozásokon essen át.

A beérkezett kérelmet a BÁH véleményezésre megküldi az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztályának, amely a szakértői vélemények alapján nyilatkozik róla, hogy szakmailag indokolt-e a nemváltoztatási kérelem. Pozitív elbírálás esetén a BÁH Anyakönyvi Felügyeleti Osztálya értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt, aki bejegyzi az anyakönyvbe az új nemet és nevet. A kérelem benyújtásától annak elbírálásáig maximum 2x30 nap telhet el.

A módosított anyakönyvi kivonat birtokában kerülhet sor a személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány), illetve más okiratok (érettségi bizonyítvány, diplomák, szerződések stb.) cseréjére, illetve módosítására. A módosításnak olyan formában kell megtörténnie, hogy abból az érintett korábbi nemére következtetni ne lehessen.

Ha a BÁH az engedély kiadását elutasítja, a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint a döntés ellen fellebbezni lehet, illetve a fellebbezés elutasítása esetén bírósági felülvizsgálatot lehet kérvényezni.

A nemváltás jogkövetkezményei

A nem hivatalos megváltoztatását követően az érintett a jog szerint minden tekintetben az új nemmel bíró személynek minősül: az új neme szerint köthet házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, az új neme szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik rá stb.

Nemi megerősítő orvosi beavatkozások

A hatályos törvények nem rendelkeznek róla, hogy ki és milyen feltételek fennállása esetén vehet igénybe nemi megerősítő orvosi beavatkozásokat (hormonkezelést, műtéti beavatkozásokat). Az elmúlt években az a gyakorlat alakult ki, hogy az ilyen beavatkozások megkezdéséhez előbb a nem jogi elismertetésére van szükség: tehát előbb kell elintézni a papírmunkát, utána lehet belekezdeni az orvosi beavatkozásokba.

Az egészségbiztosítási törvény és az az alapján készült kormányrendelet szerint a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozások esetén a társadalombiztosítás csak a kezelés árának 10 %-át finanszírozza, a fennmaradó 90 %-ot a betegnek magának kell előteremtenie. Ugyanakkor méltányossági kérelem alapján lehetőség van ― a kérelmező vagyoni helyzetétől függően ― akár a teljes költségtérítés elengedésére is.

Semmilyen jogszabály nem akadályozza, hogy a nemi helyreállító beavatkozásokat valaki külföldön vegye igénybe, azonban ebben az esetben sem jár magasabb társadalombiztosítási támogatás, akkor sem, ha az adott ország saját állampolgárai számára esetleg ingyenesen nyújtja ezeket a szolgáltatásokat.

További olvasnivalók:

Információk transzneműek számára
http://transvanilla.hu/informaciok/nemvaltoztatas

Ügyleírás a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal oldalán
http://bmbah.hu → Anyakönyvi ügyek → A nem és az utónév megváltoztatása

Szervezetek:

Transvanilla Transznemű Egyesület
http://transvanilla.hu

Transzpont
http://transzpont.blogspot.hu

Interszex személyek

A kromoszómáit, elsődleges és/vagy másodlagos nemi szerveit tekintve férfiként vagy nőként egyértelműen nem meghatározható, úgynevezett interszex személyek esetén alapvetően három jogi kérdés merül fel:

A nem hivatalos nyilvántartása

Az anyakönyvi jogszabályok Magyarországon előírják, hogy valamennyi újszülöttet fiúként vagy lányként anyakönyvezzenek, a gyermek neme mező szabadon hagyására vagy más (pl. „egyéb”, „X”) bejegyzés rögzítésére nincs lehetőség. A gyermek adatainak bejelentését egészségügyi intézményben lebonyolított szülés esetén az intézmény vezetője, intézményen kívüli szülés esetén a szülők végzik. Hiányos adatok esetén 30 napig lehetőség van az anyakönyvi bejegyzés nyitva tartására. Az anyakönyvi nyilvántartásban szereplő nemet valamennyi személyazonosító okmánya (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély) tartalmazza.

Orvosi beavatkozások

Az egészségügyi törvény az önrendelkezéshez való jogot az egészségügyi ellátás egyik alapelveként rögzíti; így a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, és melyeket utasít vissza. 14 év alatti kiskorúak esetében az önrendelkezési jogot a szüleik vagy törvényes képviselőjük gyakorolja, a 14 és 18 év közötti személyek nyilatkozatának érvényességéhez a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezése szükséges. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a jogszabály alapján más személy gyakorolja. A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú (és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott) betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

A jogszabály emellett azt is előírja, hogy a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezési joga csak kezelőorvos által javasolt, súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához nem vezető beavatkozásokra terjed ki. Így a szülők elvileg az egészségügyileg nem indokolt normalizációs műtétekbe nem egyezhetnek bele. Mivel azonban részletes iránymutatás nem létezik az interszex gyermekek kezelésére vonatkozóan, nem kizárható, hogy a kezelőorvos egy ilyen műtétet a gyermek „egészséges nemi fejlődése” által megkívánt, így egészségügyileg indokolható beavatkozásnak tekint. A beleegyezés nélkül elvégzett egészségügyi beavatkozások esetén személyiségi jogi per indítható. 14 év alatti személy esetén ilyen pert a gyermek képviseletében a szülő vagy törvényes képviselő kezdeményezhet, 14. életévét betöltött személy pedig már maga is. Kiskorúak esetén az általános elévülés (5 év) meghosszabbodik, és a 14. életév betöltését követő egy éven belül még megindítható a per (csecsemőn végzett műtét esetén tehát akár 14 évvel később is).

HIV/AIDS

Bizalmasság, adatvédelem

Hasonlóan a szexuális életre vonatkozó adathoz, az egészségi állapotra, így a HIV-státuszra vonatkozó adat is különleges adat, így csak abban az esetben kezelhető, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárult, vagy az adatkezelést törvény rendeli el. Ennek jelentőségével és a jogorvoslati lehetőségekkel bővebben a hátrányos megkülönböztetésről szóló fejezet foglalkozik. Amennyiben valamely egészségügyi vagy más szolgáltató (pl. biztosító) rákérdez a HIV-státuszra, a HIV-fertőzött személy erről valótlan információt nem közölhet. Ugyanakkor ilyen esetben is érdemes meggyőződni róla, hogy az adatkezelés törvényes.

Szűrővizsgálatok, egészségügyi ellátás

A hatályos jog szerint HIV-szűrés elvégzésére alapesetben csak bizonyos szakmák képviselői, a vér-, tej- és szervdonorok, a menedékkérők, a szexmunkások és a szexuális bűncselekményeket elkövetők kötelezhetők. Emellett a bíróság a fertőzés lehetőségének tisztázása érdekében más személyek esetén is elrendelheti a HIV-szűrés elvégzését. Mindenki más esetén a HIV-szűrésen való részvétel önkéntes. A HIV-vel történő megfertőződés szempontjából fokozott fertőződési veszélynek kitett személyeknek (pl. a HIV-fertőzött személy szexuális partnereinek) az egészségügyi szolgáltató felajánlhatja a HIV-szűrést. A szűrés ilyen esetben is önkéntes, visszautasítható. A HIV-fertőzött személy nem kötelezhető szexuális partnerei nevének kiadására.

A HIV-szűrés Magyarországon anonim formában is elérhető: ilyenkor a személyes adatokat nem kell megadni, az eredményt egy kód alapján kapják meg a szűrésen résztvevők. Az anonim szűrés ingyenes. Amennyiben a HIV-státuszról hivatalos igazolás szükséges, a szűrést anonim formában értelemszerűen nem lehet elvégezni. A HIV-fertőzött személyek egészségügyi ellátása, gondozása anonim módon nem végezhető, a fertőzött személy adatait köteles az egészségügyi szolgáltatóval megosztani, de az ellátást visszautasíthatja.

A korábbi gyakorlattal ellentétben a HIV-fertőzött személyek gondozását már nemcsak a Szent László Kórház, hanem a vidéki decentrumok is végzik. A gyógyszeres kezelés a kötelező egészségbiztosítással rendelkező személyek számára ingyenes, csak a dobozdíjat kell megfizetniük.

Mások megfertőzése

A partner HIV-vírussal történő megfertőzése maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó testi sértés bűntettét valósítja meg, amelyet nem csak szándékosan, de gondatlanságból is el lehet követni. Ez utóbbi esetben a bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a fertőzött személy a tőle elvárható figyelem és körültekintés szerint járt-e el. Ennek pontos tartalma bírói mérlegelés tárgya, de az óvszerhasználatot a bíróság valószínűleg kellő körültekintésnek fogja találni, és nem állapítja meg a bűncselekmény elkövetését.

Hátrányos megkülönböztetés

A HIV-fertőzés egészségi állapotnak minősül, amely alapján az Ebktv. tiltja a hátrányos megkülönböztetést. A HIV-fertőzött személyt csak akkor lehet elbocsátani, ha alkalmazását kizáró munkakörben dolgozik (pl. invazív beavatkozásokat végző egészségügyi dolgozó), vagy ha beteg lesz, és képtelenné válik a feladatai ellátására. A HIV-fertőzött személy kivizsgálását az orvos nem tagadhatja meg, ellátását pedig csak akkor, ha az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek nem adottak, vagy ha a beteg nem együttműködő. Az, hogy az egészségügyi személyzet tagja fél a fertőzéstől, nem lehet ok az ellátás megtagadására. A részletes jogi szabályokat és jogorvoslati lehetőségeket lásd a hátrányos megkülönböztetésről szóló fejezetben.

További olvasnivalók:

HIV és jog
http://www.hatter.hu/kiadvanyaink/hiv-es-jog

Szervezetek:

Civil AIDS Fórum
http://civilaidsforum.hu

Társaság a Szabadságjogokért [HIV-program]
http://tasz.hu/hiv-aids